A Médiatanács azt kéri az Országgyűléstől, hogy törölje a jövő évi adótörvényekből a reklámadó visszavezetését. A testület szerint a kormány a várhatóan 14 milliárd forintos költségvetési bevételért cserébe a hazai médiavállalkozások működését kockáztatja, miközben az sem biztos, hogy a globális technológiai cégektől sikerül beszedni az adót. Az Országgyűlésnek küldött állásfoglalásukban arra is felhívták a figyelmet, hogy a javaslathoz nem készült hatásvizsgálat, holott azt a magyar és az uniós jogszabályok is előírják.

A kormány október 28-án nyújtotta be a jövő évi adótörvényeket, amelyek alapján 2027. január 1-jétől ismét fizetni kellene a 2019 óta nulla százalékos reklámadót. Az új rendszer sávos lenne: 500 millió forintos reklámbevételig nem kellene adózni, az 500 millió és 10 milliárd forint közötti bevételrész után 2,5, a 10 és 40 milliárd közötti rész után 4,5, az afeletti rész után pedig 7,5 százalékos adót kellene fizetni. Ez eltér a korábban bejelentett, egységes 3,75 százalékos kulcstól, és a kisebb szereplőknek kedvezőbb, a legnagyobb reklámbevételű cégeket viszont nagyobb mértékben terhelő rendszert jelentene.

A Médiatanács szerint azonban a reklámadó nem pusztán gazdasági kérdés. Állásfoglalásukban felidézték, hogy a 2014-ben bevezetett adót „alapvetően nem adópolitikai megfontolások, hanem a médiapiac átalakítására irányuló szándék vezérelte”, és a korabeli becslések szerint a teher mintegy felét az RTL-csoport viselte. A testület úgy látja, hogy az elmúlt tizenhat év állami beavatkozásai, különösen az állami hirdetések politikai szempontú elosztása, súlyosan eltorzították a magyar médiapiacot, amelynek most újabb különadó helyett kiszámítható működési feltételekre lenne szüksége.

A testület a 2025-ös pénzügyi adatok alapján arra jutott, hogy az új adó az RTL üzemi eredményét veszteségbe fordítaná, a TV2 nyereségét pedig a töredékére csökkentené. A már most is veszteséges médiavállalkozásoknál a különadó a saját tőkét emésztené fel, a kieső pénz pedig a hírszolgáltatásból, a saját gyártású műsorokból és a fejlesztésekből hiányozna. A Médiatanács szerint mindez különösen nagy kockázatot jelent egy olyan piacon, ahol a szerkesztőségek jelentős része eleve szűkös forrásokból működik.

Az sem biztos, hogy a kormány a globális platformoktól be tudná szedni a tervezett bevételt. A Médiatanács emlékeztetett arra, hogy 2017 és 2019 között a nagy technológiai cégek magyarországi reklámbevételeinek jelentős része után nem fizettek reklámadót. Ahol pedig hasonló terheket vezettek be, ott a platformok gyakran a hirdetőkre hárították a költségeket: a Google például Ausztriában 5, Spanyolországban 3 százalékos felárat számít fel. A testület attól is tart, hogy a növekvő adóterhek miatt egyes médiavállalkozások külföldre helyezhetik át a székhelyüket, amivel Magyarország munkahelyeket, adóbevételeket és hatósági felügyeleti jogköröket is veszíthet.

A Médiatanács ezért a reklámadó elhagyását és a médiapiacot érintő különadók előzetes hatásvizsgálatát sürgeti. A testület szerint ilyen vizsgálat a mostani javaslat előtt nem készült, ahogy tudomásuk szerint a reklámadó 2014-es bevezetésekor sem. Ha az Országgyűlés mégis megszavazza az adót, azt kérik, hogy a hazai szereplők terheit a lehető legkisebbre csökkentsék, és egy év elteltével vizsgálják felül a szabályozást. A reklámadó visszavezetése ellen korábban a Magyar Reklámszövetség és több szakmai szervezet is tiltakozott, arra hivatkozva, hogy a különadót a vállalkozásoknak akkor is meg kellene fizetniük, ha veszteségesen működnek.

Forrás