Valami nem lehet egyszerre jelentéktelen és döntő tényező. A médiacsend furcsa logikája

Az Irány a Jövő Párt első hivatalos sajtótájékoztatója akár egy új politikai fejezet nyitánya is lehetett volna, és talán lesz is. Új szereplő, új program, új jelöltek, új társadalompolitikai szemlélet. A párt elnöke, Farkas Dezső részletesen ismertette a párt életút‑alapú társadalompolitika koncepcióját, kül‑ és belpolitikai elképzeléseiket, egyéni jelöltjeikből pedig ketten személyesen is bemutatkoztak.

Papíron minden adott volt ahhoz, hogy a sajtó érdemben foglalkozzon az eseménnyel. A gyakorlat azonban egészen más képet mutatott.

A HírTV jelen volt – de a tartalom nem jutott át a szűrőn

A pártelnök beszámolója és a megjelentek szerint a HírTV végig rögzítette a közel másfél órás sajtótájékoztatót. A csatorna kérdései azonban egyetlen ponton sem érintették a párt programját, jelöltjeit vagy politikai elképzeléseit. A kérdések kizárólag a legnagyobb ellenzéki pártra vonatkoztak.

A végeredmény pedig még beszédesebb, amikor a másfél órás felvételből mindössze 10 másodperc kerül adásba, de nem az IRÁNY jelenik meg benne, hanem Farkas Dezső mint „korábbi Tisza Sziget vezető”.

A pártelnök joggal veti fel a kérdést, mi értelme volt így megjelenni egy sajtótájékoztatón?

„Az első költői kérdés: mi volt valójában a HírTV célja a sajtótájékoztatón való megjelenéssel?
A másodikat kormánypárti ismerőseimhez intézem:

Normálisnak tartjátok-e, hogy egy sajtótájékoztatóról, amely kifejezetten egy új politikai szereplő programjáról, álláspontjáról és jelöltjeiről szólt, 0 másodperc jelenik meg magáról az IRÁNY Pártról, miközben összesen 10 másodperc kerül adásba egyéb tartalmakról?” —forrás

A láthatatlanság nem véletlen

A sajtótájékoztatón bemutatott témák — életút‑alapú államirányítás, Életút‑pontok, fiatalok lakhatása, EU‑integráció mélyítése, V4 együttműködés új tartalommal — normál esetben bőséges sajtófigyelmet kapnának. Most azonban a hírfolyam peremére szorultak. Nem véletlenül, hanem következetesen.

A jelenség kétféleképpen értelmezhető. Vagy a média polarizáltsága miatt egyszerűbb nem foglalkozni új szereplőkkel, vagy épp ellenkezőleg. Talán túl sokat kockáztatnának azzal, ha láthatóvá tennék őket. Mindkét magyarázat ugyanoda vezet. A nyilvánosság nem jut hozzá ahhoz, ami elhangzott.

A jelöltek bemutatása is eltűnt a hírtérből

A sajtótájékoztatón a párt egyéni jelöltjei közül személyesen is bemutatkozott: Jámbor Péter – Somogy 04. OEVK és Dr. Soós Gábor – Veszprém 02. OEVK. Mind a ketten válaszoltak a sajtó kérdéseire. Mégsem jelent meg róluk információ.

A Népszava is jelen volt a sajtótájékoztatón. Sőt, újságírója kérdéseivel kisebb időre szinte rögtönzött interaktív fórummá varázsolta a sajtótájékoztatót. A Népszava volt az egyetlen, ahol teret kapott az esemény. Cikkében hitelesen tájékoztat a párt céljairól, programjáról. Azonban a hivatalosan bemutatott országgyűlési képviselő-jelöltek és a feléjük elhangzott kérdések és válaszok már a Népszava oldalain sem jelentek meg.

A politikai tér beszűkülése – és a hallgatás logikája

A forrásokban megfogalmazott vélemény szerint a legnagyobb ellenzéki párt vezetője már jóval a választások előtt olyan politikai légkört alakított ki, amelyben az önálló, egyben az együttműködésre nyitott szereplők kiszorulnak a versenyből. A sajtó pedig — akár szándékosan, akár kényelmi okokból — asszisztál ehhez. Valójában a kisebb pártokat jelentéktelen tényezőnek tekinti. Ugyanakkor azt állítják, hogy ezek a „jelentéktelen” pártok veszélyeztetik a rendszerváltás esélyét. Ez a két állítás egyszerre nem lehet igaz.

Valami nem lehet egyszerre jelentéktelen és döntő tényező

Ha egy párt valóban jelentéktelen, akkor nem képes befolyásolni a választások kimenetelét. Ha viszont képes befolyásolni, akkor nem jelentéktelen. A kettő együtt nem állhat fenn. És talán éppen ez a feszültség magyarázza a mostani elhallgatást. A láthatatlanság ugyanis néha nem a gyengeség jele, hanem annak beismerése, hogy a szereplő — akit nem akarnak mutatni — valójában számít.