Egy oroszlán, ami még kölyökként menekült meg az ukrajnai háborúból, most új otthonában, Minnesotában küzd egy ritka gombás betegséggel – írja a Guardian. Tarast mindössze négy hónapos korában találták meg egy sporttáskába rejtve az odesszai vasútállomáson.

Tarast, két nővérét, Lesyát és Stefaniát, valamint egy velük nem rokon, valamivel idősebb, Pradának nevezett kijevi oroszlánkölyköt 2022 novemberében szállított az Egyesült Államokba a Wildcat Sanctuary nevű szervezet. A Minnesota állambeli Sandstone közelében működő, elzárt magánmenhely az International Fund for Animal Welfare, vagyis az IFAW közreműködésével szervezte meg az állatok kimentését. Egy amerikai állatorvos, aki akkor Kijevben dolgozott – miközben az ukrán fővárost időről időre orosz rakéta- és dróntámadások érték –, kimenekítette az oroszlánokat a városból, és szárazföldön Lengyelországba vitte őket. Az út 36 órán át tartott. Az állatok ott várták meg, amíg megkapják az Egyesült Államokba történő behozatalhoz szükséges engedélyeket.

Taras ma már négyéves. Sokáig ő volt az ukrán oroszláncsapat energikus vezére, ám májusban az állatorvosok észrevették, hogy feltűnően levert, és az étvágya is elment. Számos vizsgálatot végeztek rajta, mire kiderült, hogy Taras blastomycosisban szenved, ami egy nem fertőző gombás megbetegedés, amit az állatok és az emberek rendszerint a talajból származó gombaspórák belélegzésével kapnak el. Ugyanezt a betegséget tették felelőssé egy Ginger nevű fehér tigris júniusi haláláért is egy wisconsini vadállat-menhelyen. A blastomycosist Gilchrist-betegségnek is nevezik, és ha nem ismerik fel időben, illetve nem kezdik el kezelni, embereknél és állatoknál egyaránt gyakran halálos lehet.

Tammy Thies, a menhely alapítója és vezetője elmondta, Taras jól reagált az intenzív kezelésre. Az első hetekben naponta kétszer, intravénás kanülön keresztül kapott nagy dózisú gombaellenes gyógyszert. Állapota annyit javult, hogy már vissza is térhetett a többi oroszlán közé. De a kezelés még korántsem ért véget. Tarasnak továbbra is naponta kétszer szájon át kell gyógyszert kapnia, és Thies szerint még hetekbe vagy akár hónapokba telhet, mire a menhely munkatársai biztosan kijelenthetik, hogy túl van a veszélyen. Thies azt mondta:

„Az életéért küzdött. A nagytestű macskaféléknél általában akkor diagnosztizálják a blastomycosist, amikor már légzési nehézségeik vannak. Addigra azonban a betegség sokszor olyan előrehaladott állapotban van, hogy még az agresszív gombaellenes kezelés is életveszélyessé válhat. Ilyenkor nagyon kicsi a túlélés esélye.”

Thies szerint Taras túlélése a „második csodája”, miután testvéreivel együtt már az ukrajnai háborút is sikerült túlélnie.

Forrás