Először került nyilvánosságra videó a Washingtoni Egyetem Nemzeti Főemlőskutató Központjában végzett kísérletekről, amelyek során újszülött makákókat választottak el az anyjuktól, majd neurológiai vizsgálatoknak vetették alá őket – írja a Guardian. A felvételeket a PETA állatvédő szervezet egy közérdekűadat-igénylés nyomán kapta meg idén szeptemberben, és 2017 és 2019 között készültek.

A 2014 és 2020 között zajló, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) által több mint 4,2 millió dollárral támogatott kutatásban azt a domoinsavat vizsgálták, egy tengeri algák által termelt mérget, amit a kagylók vagy rákok felhalmozhatnak, és az embereknél úgynevezett amnéziás mérgezést okozhat. A kutatók 32 vemhes makákónak adtak naponta domoinsavat, hogy kiderítsék, károsítja-e a méhen belüli expozíció a kölykök agyát.

A születés után 28 kölyköt elválasztottak az anyjától, cumisüvegből etették és inkubátorban tartották őket, háromhetes koruktól pedig külön zárták őket. A videókon látható, ahogy a néhány napos, még fekete bundájú kölykök fejére elektródákat rögzítenek, leborotválják a fejükről a szőrt, és a reflexeiket és a memóriájukat vizsgálják, miközben a kis majmok láthatóan zaklatottak: takarókba kapaszkodnak, az ujjukat szopják, sikoltoznak. A PETA szerint a kísérletek végén az állatokat elaltatták. Malene Hansen makákószakértő szerint a kölykök hosszú ideig igénylik az anyai gondoskodást, és a szociális fejlődésük nélkülük nem lehet egészséges, ezért szerinte etikátlan minden olyan kutatás, amely elválasztja őket az anyjuktól.

A videót csak erős idegzetű olvasóink nézzék meg:

Az egyetem kutatóközpontja a Guardiannek azt közölte, hogy elismeri, hogy a kölyökállatokon végzett kutatások fontos kérdéseket vetnek fel a jóllétükkel kapcsolatban, de állatorvosaik és gondozóik a főemlősök anya nélküli felnevelésében is jártasak. Szerintük a vizsgálatok segítettek megérteni, hogyan befolyásolhatja a domoinsav a tanulást és a memóriát, és ezek az eredmények ma is relevánsak közegészségügyi szempontból. A Guardian szerint ugyanakkor nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kísérletek nyomán módosultak volna a közegészségügyi ajánlások.

Az egyetem szerint jelenleg nem folyik kölyökállatokon végzett kísérlet a központban, ilyen kutatási protokollok azonban érvényben vannak. A dokumentumok szerint a központ a domoinsav-kutatás lezárulta után is használt kölyökmajmokat, többek között a HIV-vel rokon SIV vírussal és az Epstein–Barr-vírussal kapcsolatos vizsgálatokhoz.

A PETA mind a hét amerikai nemzeti főemlőskutató központ bezárását követeli. A főemlősökön végzett kísérletek támogatói szerint az emberrel való biológiai hasonlóság miatt ezek az állatok nélkülözhetetlenek bizonyos betegségek kutatásában, a Washingtoni Egyetem szerint is vannak olyan összetett tudományos kérdések, amelyekhez továbbra is szükség van állatkísérletekre. A kritikusok viszont arra hivatkoznak, hogy a biológiai különbségek miatt a majmokon végzett kísérletek gyakran nem vezetnek emberi kezelésekhez: évtizedes kutatások után sincs például engedélyezett HIV-vakcina.

Az amerikai szövetségi hivatalok az utóbbi időben az állatkísérletek csökkentése felé mozdultak, és egyre több pénzt fektetnek alternatív módszerekbe, például a chipen növesztett szervekbe és a számítógépes modellezésbe. Ennek ellenére 2025-ben több mint 106 ezer majmot tartottak amerikai kutatólétesítményekben, ami másfél százalékkal még több is, mint egy évvel korábban.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás