Ez a hosszú háború felőrölte Magyarországot

A 16. század második felére Kelet-Közép-Európa két „szuperhatalom” közvetlen irányítása vagy befolyása alá került. Egyrészt az Oszmán Birodalom alá, amely a 16. század második felére a Magyar Királyság jelentős részét uralma alá hajtotta, az Erdélyi Fejedelemséget pedig adófizető vazallusállammá kényszerítette. Másrészt pedig a Habsburg-ellenőrzés alatt álló területekhez, melyekbe beletartozott a megmaradt Magyar Királyság is (a régebbi szakirodalomban elterjedt „Királyi Magyarország” helytelen megfogalmazás), Pozsony székhellyel.

Az oszmánok utolsó jelentősebb területfoglalása Magyarországon a tizenöt éves háborút megelőzően Szigetvár elfoglalása volt, ahol I. (Nagy) Szulejmán szultán is elhunyt. Két év múlva a két szembenálló hatalom megkötötte a drinápolyi békét, melyben lényegében elhatárolták a két birodalom érdekszféráit, sőt a császár és magyar király vállalta, hogy évi adót fizet a szultánnak. Bár az eredetileg nyolc évre kötött békét még háromszor meghosszabbították, ha nagyobb területszerző hadjáratok nem is voltak, folyamatos torzsalkodások folytak a két birodalom peremterületén. Mindkét fél végvári katonasága gyakran vezetett hadműveleteket a szomszédos területekre, melynek elsődlegesen a peremterületek lakossága látta kárát, és ez a „végvárivitéz-kultúra” jelentős mértékben hozzájárult az egykori Magyar Királyság belső területeinek elnéptelenedéséhez.

Kisbenedek Attila / AFP A két nagy ellenfél, Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós.

Oszmán sikerek az elején

A később tizenöt éves háborúnak vagy „hosszú háborúnak” nevezett konfliktus kirobbanása is ezeknek a portyázásoknak következménye volt, bár az a tény, hogy III. Murád oszmán szultán hagyta eszkalálódni a konfliktust, valószínűvé teszi, hogy már korábban is foglalkoztatta egy hódító hadjárat gondolata. Telli Hasszán boszniai pasa 1591-ben ostrom alá vette Sziszek várát (a mai Horvátország területén), majd ezt a bécsi udvar tiltakozása ellenére még kétszer megismételte. 1593-ban azonban egy császári hadsereg megütközött vele Sziszek alatt, és súlyos vereséget mért rá, az összecsapásban a pasa is elesett. Ez kiváltotta a Porta hadüzenetét, Szinán nagyvezír személyesen indult meg Magyarország ellen. A hosszú távú cél vélhetően Bécs elfoglalása lett volna, az évekig tartó, felőrlő háború alatt azonban a török csapatok meg sem közelíthették a fővárost – a császári csapatok ellenben kétszer is ostrom alá vették Budát, még ha nem is sikerült elfoglalniuk azt, és több fontos vár keresztény kézre került ismét, ideiglenesen vagy végleg.

A háború első évei inkább oszmán sikereket hoztak. 1593-ban Szinán bevette a sokat vitatott Sziszeket, Veszprémet és Várpalotát, de Tata alatt az oszmán támadás lendülete megfeneklett. Ezzel párhuzamosan a keresztény sereg elfoglalta Füleket, és sikertelenül ostromolta Székesfehérvárt. 1594-ben Szinán bevette Tatát, majd Győrt is. Győr védői mintegy két hónapig kitartottak, de végül a várvédők parancsnoka, Ferdinand Hardegg szabad elvonulás fejében feladta a várat. A vár és város elvesztése súlyos presztízsveszteség volt, melyet Rudolf király nem honorált: Hardegget Bécsben nyilvánosan lefejezték gyávaságért. A keresztény seregek ebben az évben sikeresen elfoglalták Nógrádot, de sikertelenül ostromolták Esztergomot és Hatvant. Esztergom ostrománál esett el Balassi Bálint költő, akinek haláláról a következőképpen emlékezett meg egy kortárs forrás:

az ebben való igyekezet közepette Balassi Bálintnak, a mind Marsnak s mind Pallasnak követésére serény ifjúnak, mindkét combját ólomgolyó ütötte át; ebbe a sebesülésébe, noha csontjai nem sérültek meg, néhány nap múltával belehalt.

Fordult a kocka

A hadiszerencse 1595-től változott, ehhez több tényező együttállása vezetett. Ebben az évben elhunyt Murád szultán, ami intrikákhoz és politikai játszmákhoz vezetett a szultáni udvarban. Ennek eredményeként a tehetséges Szinán nagyvezírt leváltották. Bukását nem sokkal élte túl, egy év múlva hirtelen elhunyt. A Habsburgok időközben eredményesen tárgyaltak az oszmán vazallus Erdélyi Fejedelemséggel, Havasalfölddel és Moldvával, amelyeknek belépése a háborúba újabb török erőket kötött le. A szultán kénytelen volt Havasalföld ellen hadjáratot indítani, de „Vitéz” Mihály havasalföldi vajda, jelentős erdélyi – és kiemelten székely – segítséggel súlyos vereséget mért a törökökre Giurgiunál.

Az év során a keresztény csapatok sorra foglalták el Esztergomot és Visegrádot, míg az erdélyi sereg a Maros völgyében előrenyomulva elfoglalta Lippát és Borosjenőt (a két vár birtoklása a háború lezárását követően is hosszú időre vitát okozott az Erdélyi Fejedelemség és a Porta között). 1596-ban a keresztények elfoglalták ugyan Vácot, de ugyanebben az évben elesett a Felvidék kulcsának tartott Eger. Ebben az évben zajlott le az egész háború talán legnagyobb csatája Mezőkeresztesnél.

A csata a kezdeti keresztény fölény ellenére oszmán győzelemmel ért véget, melyet azonban már a kimerült török csapatok nem tudtak kiaknázni.

1597-től fokozatosan egy „patthelyzet” alakult ki a szembenálló felek között. A következő évben egy Pálffy Miklós vezette keresztény csapat bravúrral visszafoglalta Győrt (petárdával robbantották be a várkaput), majd ismét keresztény kézre került Tata, Veszprém és Várpalota, de sikertelenül próbálkoztak Buda ostromával. Az elhúzódó háború miatt már mindkét fél hajlott a megegyezésre, ám néhány kisebb keresztény győzelemre még sor került, köztük Székesfehérvár és Pest elfoglalására, mely azonban csak néhány évig maradt keresztény kézen.

Véres farsang

A háború legfontosabb mellékhadszíntere az Erdélyi Fejedelemség volt, ez végül a tizenöt éves háború végére is döntő hatással bírt. Báthory Zsigmond Rudolf oldalán lépett be a háborúba. Mikor Havasalföldet oszmán támadás érte, Báthory a szorongatott helyzetben lévő Mihály havasalföldi vajda segítségére sietett. Ehhez nagy mértékben támaszkodott a székelyek segítségére, akiknek kapcsolata a korábbi fejedelmekkel igencsak terhelt volt, melyet két székely felkelés is bizonyított. Báthory vállalta a közszékelyek kiváltságos státuszának visszaállítását, ők cserében – Mihály vajda csapataival egyesülve – súlyos vereséget mértek a törökökre Gyurgyevónál (a mai Giurgiu, Dél-Románia). Zsigmond azonban nem tartotta be ígéretét, ez egy újabb székely felkeléshez és véres megtorláshoz vezetett, mely „véres farsang” néven vonult be a történelembe.

Wikipédia Török hadjáratok Magyarországon 1545 és 1592 között.

Ennek hosszú távú következménye volt, hogy a székelyek az elkövetkező években mindig az aktuális fejedelem ellen harcoltak. Előbb Mihály havasalföldi vajdával szövetkeztek Báthory András ellen, akit menekülés közben Csíkszentdomokos mellett gyilkoltak meg, majd később az a paradox helyzet állt elő, hogy a székelyek jelentős része Erdély egyetlen székely származású fejedelme, Székely Mózes ellen szövetkezett Radu Șerban havasalföldi vajdával. Egy legenda szerint a fejedelmet egy székely katona vágta le a brassói csatában, ahogyan egy másik, nehezen bizonyítható legenda szerint Mihály vajda utolsó testőrei is székelyek voltak, akiket a Giorgio Basta által megbízott orgyilkosok vele együtt meggyilkoltak. Míg Erdélyben 1599-et követően lényegében polgárháborús állapotok uralkodtak, addig a román történetírásban ez egy „diadalmas időszakként” honosodott meg, amennyiben a Havasalföld, Erdély és Moldva trónját egy személyben birtokló Mihály vajdát az első „országegyesítőnek” tekintik – noha ez az értelmezés távolról sem tükrözi a valóságot.

Az erdélyi polgárháborús állapotok, kiemelten Giorgio Basta katonáinak fosztogatásai, jelentős mértékben elpusztították a tartományt, mai ismereteink szerint ez is hozzájárult Közép-Erdély, kiemelten a Mezőség etnikai viszonyainak megváltozásához, amennyiben az elpusztított magyar jobbágyság helyett románok telepedtek be. Végül a Bocskai István által vezetett felkelés eredményeként a Habsburgok kénytelenek voltak kivonulni Erdélyből, majd Bocskaival megkötötték a bécsi békét, mely elismerte Erdély szuverenitását. Ennek folyománya volt a zsitvatoroki békekötés, ami lezárta a két birodalom konfliktusát is. A Zsitva folyó dunai torkolatánál megkötött békekötés értelmében Eger, Kanizsa és Esztergom várai török kézen maradtak, cserében viszont a Habsburgok mentesültek az adófizetés alól. A békeszerződés több évtizedre biztosította a status quót a Kárpát-medencében.

A cikk szerzője Kovács Szabolcs történész.

The post Ez a hosszú háború felőrölte Magyarországot first appeared on 24.hu.


Forrás

Érdekességek

Halálos beteg férfi 168 millió forintot nyert a lottón

Verstappen-győzelem és óriási előzésrekord a Las Vegas-i Nagydíjon

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

hir8.com

HU EUR/HUF367.89Ft
22 nov · CurrencyRate · EUR
CurrencyRate.Today
Check: 22 Nov 2026 08:10 UTC
Latest change: 22 Nov 2026 08:03 UTC
API: CurrencyRate
Disclaimers. This plugin or website cannot guarantee the accuracy of the exchange rates displayed. You should confirm current rates before making any transactions that could be affected by changes in the exchange rates.
⚡You can install this WP plugin on your website from the WordPress official website: Exchange Rates🚀
HU USD/HUF335.43Ft
22 nov · CurrencyRate · USD
CurrencyRate.Today
Check: 22 Nov 2026 08:10 UTC
Latest change: 22 Nov 2026 08:03 UTC
API: CurrencyRate
Disclaimers. This plugin or website cannot guarantee the accuracy of the exchange rates displayed. You should confirm current rates before making any transactions that could be affected by changes in the exchange rates.
⚡You can install this WP plugin on your website from the WordPress official website: Exchange Rates🚀


Vélemény

A jelenlegi politikai környezetben – ahol a parlamenti struktúra nem biztosítja a valódi fékek és ellensúlyok működését – különösen fontos, hogy legyenek olyan politikai és civil hangok, amelyek a nyilvánosságban és a társadalmi párbeszédben képesek konstruktív kontrollt gyakorolni. -Jámbor Péter


könyv borító

Süllyedő szigetről új lakónegyedbe.

Süllyedő szigetről új lakónegyedbe.

-- aztán vissza -- „Életünk darabjait magunk mögött hagytuk”: Ha a sziget elsüllyed, én is elsüllyedek vele” – mondja Delfino Davies (a szigetegyik ős-lakója), és mosolya egy pillanatra…

Tovább »