A Fővárosi Törvényszék elutasította Matolcsy György letartóztatása ellen benyújtott fellebbezését – derült ki a törvényszék közleményéből. A Fővárosi Törvényszék Matolcsy fia, Ádám szökésének példájával, a volt MNB-elnök kapcsolati rendszerével, valamint azzal indokolta a letartóztatás fenntartását, hogy egy gyanúsítottnál a büntetőeljárással összefüggő iratokat találtak, és felmerült a gyanú, hogy egyesek bizonyítékokat semmisíthettek meg.

Az elsőfokú bíróság októberben rendelte el mindhárom MNB-ügyben érintett gyanúsított letartóztatását november 23-ig, és elutasította a bűnügyi felügyelet, továbbá az óvadék megállapítása iránti védői indítványt. Az elsőfokú végzés ellen a gyanúsítottak fellebbeztek, de a Fővárosi Törvényszék „egyetértett az elsőfokú döntéssel abban, hogy a gyanúsítottak elérhetetlenné válásának veszélyét egyrészről megalapozza a terhükre rótt bűncselekmények büntetési tétele, másrészről a nemzetközi mozgási lehetőségük és a kiemelkedően jó egzisztenciális helyzetük”.

Mint írják, az eltűnés veszélyét „erősíti továbbá a gyanú szerinti elkövetői kör tagjai között fennálló szoros családi, gazdasági és személyes kapcsolat és az, hogy a gyanú szerint szintén az elkövetői körhöz tartozó két személy ismeretlen külföldi helyen van”.

Ez a két személy Matolcsy Ádám és Stofa György, akik ellen nemzetközi elfogatóparancsot kellett kiadni.

A Fővárosi Törvényszék szerint a bizonyítás befolyásolását is veszélyeztetné, ha Matolcsy nem volna letartóztatásban. „A nyomozás jelenlegi szakaszában nagy mennyiségű lefoglalt elektronikus adat és irat elemzése, illetve további személyek azonosítása, kihallgatása folyik, valamint ismételt kihallgatások is szükségesek lehetnek” – írják, hozzátéve, a gyanúsítottak közötti szoros kapcsolatrendszer, egyes elkövetőtársak elérhetetlensége is veszélyeztetik a bizonyítást, meg az is, hogy

„az egyik gyanúsított érdekkörében a büntetőeljárással összefüggő iratokat találtak, valamint felmerültek a bizonyítékok megsemmisítésére utaló körülmények is”.

Mint írják, Matolcsy esetében a bűnismétlés veszélyét nem zárja ki a büntetlen előélet, sem az, hogy már nem a jegybank elnöke. „A bűnismétlés nem kizárólag a már megkezdett konkrét bűncselekmény folytatásának veszélyére vonatkozik, hanem újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésének a reális veszélyét is jelenti” – írják, hozzátéve, Matolcsynak a bizonyítékok alapján informális irányító szerepe van, ezért fennáll a bűnismétlés veszélye.

A közlemény szerint az elsőfokú bíróság már alaposan megvizsgálta az enyhébb kényszerintézkedések lehetőségét, azonban Matolcsy kapcsolatrendszere miatt kockázatosnak találták a bűnügyi felügyeletet is, ami

„önmagában nem akadálya a közvetett kommunikációnak, az elektronikus kapcsolattartásnak vagy a bizonyítás másokon keresztül történő befolyásolásának, ezért a kapcsolattartási tilalom sem elég, amikor az eljárásban érintett vagy érintetté váló személyek köre még nem teljesen ismert”.

Forrás