-- Olvasási idő kb.: 2 perc és 12 másodperc

Felhördült a világ a politikai időszámítás szerint pár szempillantásnyi idő híján már új amerikai elnök tegnapi kirohanására. Megy a találgatás, hogy mennyire kell komolyan venni, hogy északra is, délre is és még délebbre is terjeszkedne a “megújulni” készülő amerikai birodalom. Itthon nem feltétlen aggódunk a Panama Csatorna feletti kontroll miatt, pedig mindannyiunkon van olyan ruhadarab, mindannyian használunk olyan eszközt, ami egyben vagy darabjaiban, de járt arra. És ez jelzésértékű. A hazai sajtó még — és a hangsúly azon van, hogy még — foglalkozik Rogán Antal amerikai kálváriájával. Félő, hogy a kormányzati és kormánypárti narratíva szerinti kicsinyes bosszú teória hosszabb távon megállja a helyét. De mi az, hogy kicsinyes? Talán emlékszünk még a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2020 márciusi lélegeztetőgép-beszerzési sikertörténetére. Akkoriban a kacifántos elsőkörös fürkészés eredményeként

9 millió dollárt (2,8 milliárd forintot) a külügyi tárca nem is a GR Technologies SDN BHD-nek [a beszállító cégnek] utalta, hanem közvetlenül a tulajdonos-cégképviselő, Datuk Vinod Sekhar magánszemély számlájára.

Egy magánszemélyeknek 5 évig kell megőriznie a rezsiszámláik befizetését igazoló iratokat, ehhez képest a KKM kevesebb, mint két év után megsemmisítette 2,8 milliárd forintos üzlet dokumentumait. Az ügyben vizsgálat ugyan indult, de a független és szabad magyar igazságszolgáltatás mérlegnyelve, a Kúria, még azt az állítást is elfogadta a Külügyminisztériumtól, hogy a szerződések előkészítése kizárólag szóban történt. Sőt azt is, hogy a milliárdos adófizetői csencseléssel kapcsolatban nem keletkezett egyetlen diplomáciai távirat, email, de még szerződéstervezet sem. (forrás: magyarjelen.hu)

Ehhez képest a mai napig egy központi raktárban szomorkodnak azok a játékok és ajándékok, amelyek fölül lassan már ki is dobják a gyermekotthonokból a karácsonyfákat. És miért is vette el egy döntéshozó ezeket az immár óhatatlanul tárgyiasított gyermekektől? Hát persze, mert nincs minden rendben a SZERZŐDÉSSEL. Nem írták alá! Állítólag! Ezzel szemben Magyar Péter facebook bejegyzésében (is) erről azt állítja, hogy

“Orbán Viktor államtitkára ismét azt hazudta, hogy azért nem kaphatták meg a gyerekek az ajándékokat, mert mi nem írtuk alá az adományozási szerződést. Ez természetesen egy nettó hazugság, hiszen mi aláírtuk a szerződést, csak kihúztuk belőle azt a mondatot, hogy központi raktárba visszük a konkrét intézményben élő gyerekeknek felajánlott sok millió forint értékű játékokat”.

Akkor most ki is a kicsinyes? Költői a kérdés, hiszen Gulyás Gergely miniszter tájékoztatott minket, hogy Pressman nagykövet úr és a regnáló amerikai elnök a kicsinyes, pitiáner. Hiszen tiltólistás büntit kapott Amerikától Rogán Antal propaganda miniszterünk. Simogatja a lelkemet, hogy megnyugodhatok, hogy a pitiáner alakok nem nálunk rontják a levegőt. Olyannyira, hogy az MTI ehhez hasonló közleményekkel igyekezett az igét hirdetni:

“Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a lépést „kisstílű bosszúnak” nevezte, amelyet a távozó demokrata adminisztráció részéről a magyar kormány Donald Trump iránti támogatása váltott ki.”

Amennyiben próbáljuk tartani az arányosság és léptékek elvét, akkor elmondhatjuk, hogy Magyarországon feltaláltuk a politikai nanovendetta fogalmát. De miért a gyerekeken csattan az ostor?