A KSH péntek reggeli közlése szerint a magyar gazdaság a harmadik negyedévben 1,5 százalékkal tudott bővülni az előző év azonos időszakához képest, míg a második negyedévhez mérten csak egy stagnálással felérő 0,1 százalékos növekedést sikerült összehozni.

A friss adatok kellemetlen meglepetésként is értékelhetők, hiszen a Portfolió által megkérdezett elemzők konszenzusa 1,7 százalékos éves és 0,3 százalékos negyedéves bődülést vetített előre.

„Csalódás”

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a péntek délelőtt kiadott kommentárjában ennél is keményebben fogalmazott, szerinte komoly csalódást okoztak a friss adatok. Azt azonban mindenképpen fordulatnak tartja, hogy a KSH megjegyzése szerint az ipar érdemben húzhatta a gazdaságot, a korábbi időszakokban ugyanis a szolgáltatószektor töltötte be ezt a szerepet. Virovácz felhívja a figyelmet a mezőgazdaságra is, amelynek viszonylag kis súlya van, viszont az aszály és a hőhullámok jelentős mértékben ronthatták az ágazat teljesítményét. Mint írja,

„az agrárium fékező hatása aligha lehetett meglepetés, annak mértéke azonban már annál inkább. Elképzelhető, hogy az elemzők egy része kisebb negatív hozzájárulással, illetve az ipar erősebb ellentételező hatásával számolt”.

Ami a kilátásokat illeti, az ING továbbra is kitart az idei évre várt 1,9 százalékos várakozása mellett, amihez azonban az utolsó negyedévben markáns gyorsulásra lenne szükség. Ezt szerinte elsősorban a beruházási aktivitás élénkülésétől, a fogyasztás további bővülésétől és a nettó export hozzájárulásának javulásától várják. Vagyis a jó évzáráshoz már kevés lesz egyetlen motor: egyszerre kellene nagyobb fordulatszámon pörögnie a belső és a külső keresletnek, véli Virovácz, aki egyben a jelentős kockázatokra is felhívja a figyelmet kommentárjában.

Vagyis kiszámíthatatlan a közel-keleti helyzet, miközben az amerikai félidős választások kimenetele az Egyesült Államok kül- és kereskedelempolitikájára is hatással lehet. Nem megnyugtató a franciaországi helyzet sem pénzpiaci, sem reálgazdasági szempontból. Ezek azonban nemcsak az idei, de jövő évi növekedési kilátásokat is befolyásolhatják.

Szintén csalódásként értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

„A pénteken közölt tényadatok csalódást okoztak a piaci várakozásokhoz képest. Mi negyedéves szinten 0,3, éves összevetésben pedig 1,8 százalékos többlettel számoltunk”.

A második negyedéves adatokhoz képest jelentősnek mondható a tempóvesztés, ugyanis április eleje és június vége között éves szinten 1,7, negyedéves szinten pedig 0,6 százalékos volt a növekedés.

A szakember szerint a negyedik negyedévben a harmadiknál jobb teljesítmény várható: negyedéves szinten 0,3, éves alapon pedig 1,7 százalékos lehet a növekedés. Így az idén összességében 1,7 százalékos pluszt hozhat össze a magyar gazdaság. „Bár korábban 2027-re 2,4 százalékos növekedés prognosztizáltunk, a mostani gyenge adat miatt inkább 2,2 százalékos éves bővülés látszik reálisnak.”

Nagyobb gondot okozhatott a mezőgazdaság

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője is a mezőgazdasági teljesítmény szokottnál nagyobb fékező hatására hívja fel a figyelmet a kommentárjában. „Az aszály okozta mezőgazdasági visszaesés hagyhatott komoly negatív nyomot az összteljesítményen. Ezt erősíti, hogy a mezőgazdaság teljesítményének súlya általában a harmadik negyedévben a legmagasabb, ami felerősíthette a kedvezőtlen hatást” – írja. Szerinte, ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor vélhetően nem lehetett komolyabb lendületvesztés a gazdaságban.

Az elemző a negyedik negyedévre a gazdasági növekedés gyorsulására számít, aminek fontosságára egyébként Virovácz is kitért. Nyeste szerint ugyanakkor „az év végén érkező EU-s pénzek hatása a későbbiekben tovább segítheti a magyar gazdaságot a beruházások várt növekedésén keresztül. A globális kockázatok, a magas energiaárak miatt azonban továbbra is indokolt az óvatosság”.

Az Erste egyébként kitart az idei évre prognosztizált 1,7 százalékos növekedés mellett, ami eddig pesszimistának tűnt, de a friss adat fényében nem indokolt a felfelé korrekció.

Forrás