A korai madarak már 120 millió évvel ezelőtt rászabadulhattak a korabeli gyümölcsökre, de arról hosszú idő óta folyik a vita, hogy a szárazföldi dinoszauruszok mikor specializálhatták magukat erre az étrendre. A növényevők nem túl meglepő módon növényt ettek, de a gyümölcsfogyasztás, pláne a kizárólagos gyümölcsfogyasztás mellett nem sok bizonyíték szólt – eddig: úgy tűnik, hogy megvan a világ első ismert gyümölcsevő dinoszaurusza, James pokolcsirkéje (Infernogallus jamesi), ami leginkább erre az étrendre specializálódott.

A fosszíliát 2011-ben találták meg az amerikai Hell Creek geológiai formációban, de ekkor még csak annyit tudtak róla, hogy egy Caenagnathus nembe tartozó dinoszaurusz szokatlanul épen fennmaradt maradványairól van szó (a faj végül a fellelés helye miatt lett pokoli, a kinézete miatt csirke, és az azt leíró tanulmány egyik szerzőjének nagyapja miatt lett James). A további vizsgálatok aztán egyre több részletet árultak el az állat étrendjéről és lehetséges kinézetéről.

Csonthéjasokra specializálódott

A farok kivételével csaknem sértetlen leletben megtalálható volt az állat koponyája is, az alsó állkapcsa viszont összezúzódott. A kutatók CT-vel vizsgálták a maradványokat, az eredményeket pedig összevetették ma is élő madarak koponyájával, hogy rájöjjenek, mivel táplálkozhatott. Greg Funston paleontológus, a leletet leíró tanulmány vezető szerzője ez nem volt egyszerű feladat, mert a fosszílián rengeteg repedés keletkezett, így nehéz volt az állat egykori izomzatára következtetni a felvételekből.

A kutatók végül sikerrel jártak: kiderült, hogy a koponya tetején húzódó izmok nem voltak túl erősek, ezért az állat harapása is gyenge lehetett, a száj alatti izmok viszont már erősebbek voltak, a csőrön pedig rovátkákat figyeltek meg. Tom Dudgeon, a Royal Ontario Museum paleontológusa és a tanulmány egyik szerzője szerint mindennek a modern gyümölcsevő papagájok felelnek meg leginkább. Kinézetre persze nem: az állat nagyjából 15 kilós lehetett, nagyjából akkora, mint egy pulyka, a teste a kazuáréra emlékeztethetett, a feje pedig a papagájéra.

Funston szerint az állat a korai, a mai cseresznyéhez és barackhoz hasonló csonthéjasok fogyasztására specializálódhatott: a koponya formája és az izomzat is erre utalnak, bár a tanulmány szerzői szerint ez még nem jelenti azt, hogy ne ehetett volna hajtásokat vagy más növényi táplálékokat, például leveleket vagy hajtásokat is, mindenesetre ez az első olyan ismert dinoszaurusz, aminek a felépítése kifejezetten a csonthéjasok fogyasztására optimalizálódott.

Forrás