Élesen bírálta az újrainduló Népszabadságot Schmidt Mária. A Terror Háza egykori vezetője Facebook-posztjában elfogadhatatlannak nevezve, hogy egykori pártlapként és a kommunista diktatúra örököseként méltatják a sajtóterméket.

Érthetetlennek nevezi a felháborodás hiányát

Napra pontosan tíz évvel azután, hogy megszűnt, újraindult a Népszabadság, amelyre szerkesztőségi közleményben »Magyarország nagy múltú, meghatározó lapjaként« hivatkoztak. Egészen érthetetlen, hogy nem keltett felháborodást az, hogy saját múltjáról így beszél a kommunista diktatúra fönntartásában kiemelkedő jelentőségű lap

– írja Schmidt azzal a magyarázattal megtoldva, hogy a diktatúrát itt olyan értelemben használja, amikor a hatalmat nem lehet leváltani, „nem abban az értelemben, ahogy a Telex–444, amikor éppen más van hatalmon.”

Schmidt emlékeztetett arra, hogy a Népszabadság 1956. november 2-án, a Kádár-féle kommunista párt újjáalakításakor jött létre a gyűlölt Szabad Nép utódjaként. Az elnevezés kapcsán megjegyzi, hogy a szavak megfordításával egyszerre mutattak látszólagos szakítást és valós folytonosságot az elnyomó rendszerrel. Kiemeli, hogy a lap 1958-ban hivatalosan is átvette és folytatta a Szabad Nép évfolyamszámozását, nyíltan vállalva, hogy a „proletárhatalom megteremtéséért” vívott harc örököse.

Vagyis a legsötétebb és legterrorisztikusabb Rákosi-diktatúra egyik gyűlölt szimbólumának egyértelmű örököseként tekintett saját magára, amely egészen 1989-ig a »Világ proletárjai, egyesüljetek!« jelmondattal hirdette magát, hogy 2026-ra eljusson oda, hogy a Népszabadság »a világgal változik.« Ennek üzenete világos és egyértelmű: »a haza ellenében.« És egyben szomorú látlelete is a magyar médiapiacnak, hogy a kommunista diktatúra pártlapja – amely emberéleteket tett tönkre – 37 évvel a rendszerváltoztatás után nemcsak, hogy újra megjelenhet, de feláldozzák azt a Népszavát is az oltárán, amely közel 150 éves múltra tekint vissza

– adott hangot felháborodásának a történész.

Alákérdeznek az újságírók

Szintén bírálta a Ruff Bálinttal és Ursula von der Leyennel készített interjúkat: úgy véli, hogy a lap „a kérdéseket tekintve folytatja a szocializmus hagyományát,” nincs olyan kérdés, amely ne lenne alákérdezés.

Arra kérem a liberálisokat, hogy olvassák el a kérdéseket, amelyeket Ruff Bálintnak feltettek, és képzeljék el, hogy ezeket a kérdéseket a Magyar Nemzetben teszik fel Lázár Jánosnak. Ennyit kérek. A reakciójuk pontosan az, amit most mi érzünk.

Schmidt főigazgatói megbízását szeptember 15-én szüntette meg azonnali hatállyal Tarr Zoltán kultúráért és társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter. Ezt követően a Terror Háza ideiglenesen be is zárt egy időre, ami miatt a fideszesek tüntetést szerveztek az intézmény elé.

The post Schmidt Mária a „kommunista diktatúra pártlapjának” nevezte az újrainduló Népszabadságot first appeared on 24.hu.

Forrás