Új üstököst vettek nyilvántartásba, a C/2026 S1 lett az első olyan üstökös, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrtávcső fedezett fel – adja hírül a BBC Sky at Night Magazine. Üstökösök felfedezése egyáltalán nem ritka, évente körülbelül negyven-ötvenet azonosítanak, már csak azért is, mert ma nagyobb felbontású képalkotó berendezéseink vannak, mint akár csak húsz éve.

Ez a felfedezés most a forrása miatt érdekes, hiszen az Euclidot eredetileg nem ilyen célokra fejlesztették ki, a 2023-ban felbocsátott űrteleszkóp küldetése a sötét anyag és a sötét energia vizsgálata volt. Több milliárd galaxist vizsgál meg, akár tízmilliárd fényévnyi távolságig, azt kutatva, miként tágult a világegyetem, miként alakultak ki benne a különböző struktúrák – állítja róla az ESA.

A mostani felfedezést Mikko Pöntinen, a Helsinki Egyetem doktorandusz hallgatója tette, aki kollégáival olyan mozgásérzékelő szoftvert fejlesztett, amellyel az Euclid felvételein felfedezhetők és nyomon követhetők a Naprendszer objektumai. A cél azonban nem az volt, hogy ezeket az égitesteket tanulmányozzák, hanem az, hogy az általuk okozott „zajt” ki tudják szűrni az Euclid felvételeinek feldolgozása során.

„Izgatottan láttam, hogy a szoftver megjelölt egy elmosódott csíkot, amelyet gyorsan mozgó objektum okozott” – idézi a BBC Pöntinent, aki ezt a csíkot összesen öt képsorozaton találta meg. Azt is látta, hogy elmosódó felhő veszi körül, ami aktív égitestre, például por- és gázanyagot kibocsátó üstökösre utal. A mozgó objektum nem szerepelt az ismert üstökösök és kisbolygók katalógusaiban, így a kutató jelentette a felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó Központjának (International Astronomical Union’s Minor Planet Center), amely földi távcsövekkel végzett további vizsgálatokat. Ezek igazolták a kutató eredményeit, így október 8-án a C/2026 S1 (Euclid) létét hivatalosan is elismerték.

Nagyjából 1,3 milliárd kilométerre kering a Naptól, és ha ugyanabban a síkban mozogna, mint a bolygók, akkor a Jupiter és a Szaturnusz közötti térségben lenne. Azonban nem ott van – a pályája ugyanis csaknem merőleges a Naprendszer nagyobb égitestjeinek pályasíkjára. Ez lehet az egyik oka annak, hogy eddig még soha nem figyeltük meg, a másik a keringési ideje, amely több ezer év. Azaz most először válhatott láthatóvá azóta, hogy feltalálták a távcsövet.

A felfedezés önmagában is érdekes, ugyanakkor az Euclid egyik lehetséges további feladatára is rámutat. Az ESA jelenleg a Comet Interceptor nevű küldetés előkészítésén dolgozik, amelynek keretében egy robotűrszondát küldenek majd az űrbe, hogy egy olyan hosszú keringési idejű üstököst közelítsen meg és tanulmányozzon, amely áthalad a Naprendszerünkön. A küldetés célpontját még nincs meg, ám, ez az új felfedezés most a BBC cikke szerint megadhatja a célpontot.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás