„a települések védelme érdekében”.

A hvg.hu számolt be róla, hogy: „Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtök reggel az M1 műsorában „öt lehetőségről” beszélt, amelyek megoldást jelenthetnek „a települések védelme érdekében”.

Sarkalatos törvényben gondolkodnak, a következő szabályok jöttek szóba:

• az ingatlan adásvételének tiltása a nem ott élők számára,
• az elővásárlási jog kiterjesztése,
• az ingatlanvásárlás, valamint a lakcímbejelentés feltételhez kötése,
• helyi adózási kötelezettségek megállapítása is.

Bár látszólag csak előkészületekről van szó, de vészjósló is lehet.

Valami azt súgja, hogy az elnéptelenedés veszélyével „fenyegetetett” falvak egyik esélye is sérül.

Manapság reneszánszát élik azok a kisvállalkozások, privát befektetési formák, amelyek éppen a minimális tőke sajátosságai okán, falvakban vásárolnak alacsonyabb értékű ingatlanokat, azokat felújítják és bérlakásként ,családi nyarlóként, agro-turizmusként üzemeltetik. Azaz, a magán vagy kisvállakozási befektető tőkéjét és munkáját olyan üzleti tervre alapozza, ami alapján tőkéje értékálló és vélhetően értéknövekedést biztosító befektetésre épül, egyben megfizethető bérlakást biztosít olyan elnéptelenedő falvakban, ahol az ott felnőtté váló fiatal családoknak, vagy a környező városokban —rendszerint– valamelyik multinál dolgozó család számára megfizethető bérlakást biztosít. Ez egy olyan szinbiózis, amire számtalan példát ismerünk.

Kiváncsian várom a törvényjavaslat részleteit. Vajon mivel fogja indokolni a falvak ingatlantulajdonosainak tulajdonuk elidegenítése körülményeinek, értékének a piaci környezettől független jogszabályi tényező miatti csökkenését, azaz a magántulajdon védelmének korlátozását?

Lehet, hogy valaki ráérzett, hogy érdemes a pár-tízmilliós magántőkét inkább az állampapírok felé terelgetni?

Somogyi falúban élek, 8-9 év távlatában látom, hogy sorra szépülnek, kerülnek lakható állapotba a pestiember által megvásárolt helyi házak, miként alakul egy régi parasztporta csinos nyaralóvá, amit a holland vagy német tulajdonosa nyaranta családi ricsajjal tölt meg. Van olyan ház a településen, amit egy környező vállalat vásárolt meg és munkásainak adja bérbe.

Sőt, miközben ott fent sarkalatos törvényen gondolkodnak a vonatkozó „helyi adózási kötelezettségek megállapításán”, addigra a település képviselő-testülete már el is felejtette, hogy mikor alkotta meg azt a rendeletet, ami alapján a településen nem állandó lakhelynek használt, vagy nem életvitelszerűen használt ingatlanok után a helyi ingatlanadó jelentősen (háromszorosan) magasabb.