A lassan megfizethetetlenné váló lakhatás miatt egyre több európai országban tüntetnek az emberek, miközben az Európai Unió újabb nehéz télre készül az energiaellátás bizonytalanságai miatt. A lakhatás és az energiapolitika az Európai Bizottságon belül ugyanahhoz a biztoshoz, Dan Jørgensenhez tartozik. A dán biztos a napokban Budapesten járt. Miután tárgyalt Kapitány Istvánnal és Vitézy Dáviddal, exkluzív interjút adott a 444-nek.

Jørgensen szerint az európai lakhatási válság vészhelyzetté vált. Azt mondta, a helyzet paradox, mert európaiként valószínűleg a Föld legjobb helyén élünk. Viszont a lakhatás területén hatalmas a probléma. Nem egyértelmű, hogyan jutottunk idáig, mert minden tagállamban különböző tényezők vezettek a jelenlegi helyzethez. „De azt el kell mondanom, hogy a döntéshozók – az olyan politikusok, mint én – valószínűleg nem vették ezt elég komolyan az idáig vezető években.”

Jørgensen szerint teljesen rendben van, ha az európaiak azt mondják a politikusaiknak, hogy cselekedniük kellene, mert képtelenek fizetni a számláikat, és a legegyszerűbb igényeiket sem tudják kielégíteni. „Európában egy átlagos télen közel 50 millió embernek okoz gondot a fűtésszámlák befizetése. Ha valaki nem tudja fizetni a fűtésszámlát, gyakorlatilag aközött kell választania, hogy nem eszik, vagy megfázik. Ez elfogadhatatlan.”

A biztos azt mondta, az Európai Bizottság dolgozik a lakhatási válság kezelésén. Egyrészt módosították az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, hogy a tagállamok hatékonyabban tudják támogatni a megfizethető lakhatást, illetve az új, megfizethető lakások építését. „Ezenkívül jelenleg vizsgáljuk, mit tehetnénk a rövid távú bérbeadások problémájának megoldásáért. Sok helyen a rövid távú bérbeadások felhajtják az árakat, és kiszorítják a lakosokat a városrészekből.”

Jørgensen pár napja Pozsonyban azt nyilatkozta, hogy a közelgő tél sok európai állampolgárnak és vállalkozásnak nagyon nehéz lesz. Interjúnkban azt mondta, azért lesz nehéz a tél, mert Európa az energiaimportja miatt sebezhető, és nagy a kockázata annak, hogy a világpiac bizonytalan helyzete a tél beköszöntével sem rendeződik. „Nem tudjuk, milyen hideg lesz, de azt tudjuk, hogy több üzemanyagra lesz szükségünk. A világpiaci hiány pedig az árak emelkedéséhez vezet.”

Hozzátette, hogy a Bizottság azon dolgozik, hogy csökkentse a magas energiaárakat. „Természetesen fejben kell tartanunk, hogy az európai árak csökkenését előidéző tényezők közül sok olyan, jelentős strukturális változtatás, aminek megvalósítása hosszú éveket vesz igénybe. Például villamosítjuk Európát, kiterjesztjük a megújuló energiaforrások és az atomenergia használatát, és bővítjük a hálózatainkat.”

Jørgensen szerint ez a hosszú távú stratégia, rövid távon pedig a villamosítás lehet hatékony. Példaként az elektromos hőszivattyúk – gáz- és olajkazánok helyetti – támogatását hozta. De azt is mondta, hogy ha minden tagállam csökkentené a villamos energia adóját, az energiaszámlák összege körülbelül 14 százalékkal csökkenne.

Jørgensen reagált Magyar Péter korábbi nyilatkozatára, miszerint amint véget ér az orosz–ukrán háború, az egész Európai Unió visszatér majd az orosz gáz beszerzéséhez, mert az olcsóbb. A biztos azt mondta, az orosz energia importjára bevezetett – 2027-ben életbe lépő – tilalom akkor is érvényben marad, ha béke lesz. Hozzátette, hogy szerinte hiba lenne, ha az EU újra Oroszországtól vásárolna gázt. „Biztosan nem bíznék Oroszországban. Még akkor sem, ha holnap béke lenne, amiben mindannyian reménykedünk”

Az interjú végén beszélt a krízisekkel sújtott Európa várható életszínvonaláról is. Azt mondta, a történelem során a gyermekek általában jobb életet éltek, mint a szüleik, „de jelenleg olyan helyzetben vagyunk, amiben több okból is fennáll a veszély, hogy ez nem fog megtörténni”. Szerinte a lakhatási válság és az energiaválság a két legfontosabb ok, de azokra vannak megoldások, csak a politikusoknak el kell dönteniük, hogy élnek-e velük.

A legnagyobb kihívás viszont a klímaváltozás lesz. „Ez egy olyan dolog, ami megijeszt. A klímaváltozás valóban ronthatja az európai polgárok életszínvonalát. A klímaváltozás és a globális felmelegedés esetében lehetetlen pontosan megmondani, milyen súlyosak lesznek a következmények. Ezért is állítom, hogy miközben az árak csökkentéséért és az energiafüggetlenségünkért küzdünk, harcolnunk kell a klímaváltozás ellen is.”

Jørgensen azt mondta, a klímaváltozás szempontjából nem az számít, hogy egy ország mit csinál, hanem az, hogy a 27 uniós tagállam együtt mit tesz. Az Európai Uniónak egységesen kell fellépnie, hogy függetlenné váljon, és a rendkívül drága fosszilis tüzelőanyagok importja helyett saját, hazai termelésű tiszta energiát használjon. „A megoldások már megvannak. A kérdés az, hogy elég bátrak és elszántak vagyunk-e, hogy valóban a helyes és szükséges döntéseket hozzuk meg.”

Forrás