-- Olvasási idő kb.: 5 perc és 26 másodperc

Frissítés: Móring József Attila Kormánybiztos írásunk megjelenését követően a cikkben feltett kérdésekre megküldte válaszát, amelyet lentebb változtatás nélkül teszünk közzé.

– írta meg a SONLINE Somogyvármegyei Hírportál

Egy olvasónk hívta fel a figyelmet a megyei hírportál hírére. A vele folytatott beszélgetés és az indiai üzletember érdekkörébe tartozó vállalkozások profilja alapján, amit a nemzetközi nyilvános adatbázisok tükröznek, a hír joggal keltett riadalmat többekben. Látszólag a Dél-Dunántúlra olyan beruházás érkezhet, ami nem összeegyeztethető a dél-balatoni táj- és természetvédelemmel, esetleg veszélyeztetheti a somogyi lakosok egészségét és a somogyi mezőgazdaságot is.

A SONLINE tudósítása és Móring József Attila, a térség fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, aki egyben a térség országgyülési képviselője (KDNP) is, facebook oldalán februárban számolt be arról, hogy

“Bhagwan Chhungumal Sharma úr Indiából érkezett és a Dél-Dunántúl befektetési lehetőségeiről, egyetemi együttműködésekről érdeklődött.”

A híradás szerint a találkozó a Balatonhoz közeli Buzsákon jött létre, amit az utcahírmondó azzal a híreszteléssel egészített ki, hogy azt Móring József Attila kormánybiztos és a térség egyik polgármesterének közös indiai utazása előzöte meg.

Kevés dolog lehet dicséretesebb annál, ha egy képviselő és fejlesztésekért felelős tisztviselő gazdasági szempontból előnyős lehetőségeket, a helyi gazdaság számára sokszor elengedhetetlen tőkét kutat és lel fel. Azonban a közzétett tájékoztatás ugyan sikerrel felkeltette az érdeklődést, de tartalmát tekintve több kérdést hagy nyitva.

Bhagwan Chhungumal Sharma, az indiai befektető fő profilja az elektronikus üzemanyagok, szintetikus üzemanyagok előállítása. Ez a folyamat, az általam megkérdezett szakértők elmondása alapján, többnyire megújuló energiaforrásokat igényel. Ez általában napenergia, szélenergia vagy vízenergia. A környezeti hatások, amelyeket figyelembe kell venni:

1. Energiaigény: Az előállítás jelentős mennyiségű villamos energiát igényel, még ha ez megújuló forrásokból származik is. Ha az energiát nem teljes mértékben fenntartható források biztosítják, az indirekt módon növelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
2. Szén-dioxid forrása: Bár az eljárás során újrahasznosítják a szén-dioxidot, a forrása kulcsfontosságú. Ha például ipari folyamatok melléktermékeként begyűjtött CO₂-t használnak, az a fosszilis üzemanyag-termeléstől való függőséget támogathatja.
3. Vízfelhasználás: Az elektrolízishez nagy mennyiségű víz szükséges, amely problémát jelenthet a vízhiánnyal küzdő régiókban, ami jelentős vízelvonást jelent a mezőgazdaságtól.
4. Vegyi anyagok kezelése: A szintetikus üzemanyag előállítása során alkalmazott katalizátorok vagy egyéb vegyi anyagok szennyezést okozhatnak a környezetben, például a talajban vagy a vízben. A folyamat Fischer-Tropsch szintézist vagy más katalizátorokat igényelnek, például fémalapú vegyületeket. Ha ezeket nem megfelelően kezelik vagy ártalmatlanítják, káros anyagok kerülhetnek a környezetbe.
5. Infrastruktúra hatása: Az üzem építése és működése zavarhatja az élővilágot, például földhasználattal vagy zajszennyezéssel.

Tehát, bár az e-fuel előállítása fenntarthatóbb irányt képvisel, az előállítási folyamat környezetbarát megvalósítása gondos tervezést és felügyeletet igényel. A gondos tervezés és felügyelet egy multinacionális cégnél talán biztosított, de az meglepő, hogy a nyilvános adatbázisokban Bhagwan Chhungumal Sharma cégeinek elérhetősége egyszerű @GMAIL fiókokban merül ki, a cégek többsége pedig egy apartmanba, azaz egy lakásba van bejegyezve . A “cégbirodalom” egyébként (továbbra is ugyanazzal a @GMAIL elérhetőséggel + apartmanba telepített székhellyel) egy valuta-kiszolgáló MONEY2HOME kft-vel is büszkélkedik. Persze az is lehet, hogy ezek a céges adatbázisok (pld: itt ) nincsenek kellően frissítve és Móring József Attila kormánybiztos úr sokkal szélesebb körben ellenőrizte tárgyalópartnerét. Mindezek ellenére, és feltételezve, hogy a befektető valóban tőkeerős, bennem is megfogalmazódnak a kétségek, hogy a tervezett beruházás képes lesz-e az előre látható környezeti hatásoktól megóvni a Dél-Dunántúlt. Egy esetleges üzemhiba, szivárgás, vészhelyzet esetén képes lesz-e kezelni a következményeket? A kérdés költői, hiszen a hivatkozott tudósítások inkább csak kérdéseket vetnek fel.

A fáma egyben egyetemi együttműködésekről is szól. Ez ismét egy kisebb rejtély, hiszen a befektetőről nem sikerült (a vitathatatlanul nem eltúlzott kutatásaim során) tudományos tevékenységet találni. Bár az E-FUEL egy olyan terület, amiben valóban érdemes kutatni, együttműködni. Az is kérdés, hogy egy esetleges ilyen kapcsolatépítő utazáshoz melyik polgármester és hogyan tud hozzáadott értéket rendelni? Azon még gondolkodom, hogy a SONLINE beszámolója szerinti Buzsák község melyik egyeteme lehet érintett. Persze az is lehet, hogy a találkozót ettől függetlenül más okból tartották Buzsákon és nem például a kormánybiztos úr hatáskörében található MAGYAR AGRÁR- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI EGYETEM Kaposvári Campusán? Az említett híradások nem számolnak be arról, hogy kik voltak jelen a megbeszélésen, a megjelent fényképekhez pedig nincsenek feltüntetve az illusztris befektető nevétől eltekintve a tárgyaló felek nevei. Így, a megfelelő arcképfelismerő rendszer hiányában, nekem nem sikerült őket hiteltérdemlően beazonosítani.

A hír többeknek (a környezetvédelem okán nekem is) további kérdéseket vetett fel. A tisztánlátás érdekében a következő kérdéseket küldtem el Móring József Attila kormánybiztos úrnak. Amennyiben Tőle válasz érkezik –és ahhoz hozzájárul– válaszait változtatás nélkül és haladéktalanul cikkünk frissítéseként közzétesszük.

Tisztelt Móring József Attila Kormánybiztos Úr!

• Járt Ön Indiában a találkozót megelőzően és/vagy annak előkészítése céljából? Ha igen, akkor ki kísérté el Önt?
• Konkrétan milyen befektetésről tárgyaltak?
• Várható, hogy a befektetés indiai vendégmunkásokat hoz a Dél-Dunántúlra?
• Amennyiben E-FUEL előállítását végző üzem létrehozását tervezik, történt előzetes felmérés a szükséges vízkészletre és természeti hatásokra vonatkozóan?
• Amennyiben E-FUEL előállítását végző üzem létrehozását tervezik, szoba került-e somogyi mezőgazdasági területek kivonása szél- vagy naperőművek telepítése céljából?
• Van az Ön birtokában olyan ismeret, ami képes kellő mértékben eloszlatni a szárnyrakapott aggodalmakat?

Móring József Attila Kormánybiztos úr által küldött válaszlevél:

Tisztelt Jámbor Péter Úr! 

2025. március 25-én hozzám intézett kérdéseire az alábbiakat válaszolom: 

1. A találkozót megelőzően nem jártam Indiában, a találkozó előkészítésében nem vettem részt.

2. A beszélgetés témája nem konkrét befektetés volt, hanem általános érdeklődés a Dél-Dunántúl befektetési lehetőségei iránt. 

3. Sem indiai, sem más országbeli vendégmunkások dél-dunántúli megjelenése nem merült fel. 

4. Az ön által említett anyag előállítása nem merült fel, így értelemszerűen a vízkészlet állapota és a természeti hatások sem. 

5. Mezőgazdasági területek művelésből való kivonása sem merült fel, megjegyzem azt magam sem támogatnám, van elegendő kijelölt iparterület. 

6. A szárnyra kapott aggodalmak megalapozatlanok, az efféle rémhírek alkalmasak a közhangulat megzavarására, az esetleges VALÓS befektetők elriasztására. 

Amennyiben KONKRÉT befektetési igénnyel jelentkezik egy külföldi befektető, arról időben és részletesen tájékoztatni fogjuk a közvéleményt. Az ön kérdéseinek alapjául szolgáló E-FUEL előállításával sem a nevezett indiai üzletember, sem más nem keresett meg. Minden ezzel kapcsolatos feltételezés, következtetés teljesen alaptalan. 

Válaszom közléséhez abban az esetben járulok hozzá, amennyiben előzetesen láthatom a cikket. 

Köszönettel, 

Móring József Attila
kormánybiztos 

Borítókép: Bhagwan Chhungumal Sharma/ Mórning József Attila forrás FB.